Bármely ingatlan megvásárlására irányuló szándék esetén az elso legfontosabb teendo az adott ingatlan tulajdoni lapjának beszerzése. A tulajdoni lap az ingatlannyilvántartás alapegysége, amely az adott ingatlan adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentos tényeket - ellenkezo bizonyításig - közhiteluen tartalmazza. Mindez azt jelenti, hogy az ingatlannal kapcsolatos, jogi szempontból jelentoséggel bíró, hiteles adatoknak a tulajdoni lapon feltüntetetteket kell tekinteni. (Pl.: Az ingatlan tulajdonosának - ellenkezo bizonyításig - mindig azt a személyt (személyeket) kell tekinteni, aki a tulajdoni lapon ekként szerepel.

Az ingatlannyilvántartás vezetésére a földhivatalok jogosultak. A fovárosi, megyei és helyi földhivatalok illetékességi területét - ami megmutatja, hogy az egyes települések ingatlanjaira vonatkozó adatkezelésre mely földhivatal

Az ingatlan tulajdoni lapját az adott településen illetékességgel bíró földhivatalnál lehet beszerezni 4.000,- Ft illeték megfizetése ellenében.

A kiadott tulajdoni lap az ingatlan megelozo napi jogi állapotát tükrözi. Arra nézve, hogy a tulajdoni lapra bejegyzett jogok, tények módosulása várható, a tulajdoni lap elején ún. széljegyként feltüntetett beadványok alapján lehet következtetni. A Földhivatal ugyanis a változások átvezetése, bejegyzése érdekében benyújtott kérelmeket - a beérkezés napján - széljegyzi a tulajdoni lapon, ezt követoen kerül sor az adatváltozások átvezetésére. Amennyiben tehát a tulajdoni lapon széljegyek találhatók, számolni kell azzal, hogy az ingatlan jogi állapotában változás áll be, amely adott esetben az ingatlant érinto vásárlási szándékot is lényegesen befolyásolhatja

(pl. nagy összegu jelzáloggal terhelik meg az ingatlant, vagy meg fog változni a tulajdonos személye, aki esetleg nem kíván megválni újonnan megszerzett ingatlanától stb.)

A tulajdoni lap az ingatlannal kapcsolatos, jogilag releváns valamennyi információt tartalmazza. A tulajdoni lap elso része az ingatlan adatait (helyrajzi szám, muvelési ág, terület stb.), a második rész az ingatlanra vonatkozó jogokat és azok jogosultjait (tulajdonjog, haszonélvezeti jog stb.), míg a harmadik rész az ingatlanon fennálló terheket tartalmazza.

A bejegyzett terhek között lehetnek olyanok, amelyek az adott ingatlan megvásárlását korlátozhatják, ill. jelentosen befolyásolhatják, ezért fontos ezekre különös figyelmet fordítani. (Meghiúsulhat pl. az adásvétel, ha a tulajdoni lapra feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja az eladáshoz nem járul hozzá, de nem szerencsés egy jelzáloggal terhelt ingatlan megvásárlása sem.)

Az ingatlanvásárlás minden esetben ügyvédi vagy közjegyzoi közremuködést igényel. A hatályos jogi szabályozás alapján ugyanis az adásvételi szerzodést közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A szerzodéskötéssel kapcsolatosan felmerülo ügyvédi és egyéb költségek, a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezése szerint a vevo köteles. Az illeték általános mértéke az illetékekrol szóló 1990. évi XCIII. törvény 19.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján - a törvény eltéro rendelkezése hiányában - a megvásárolt ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 10%-a.

Közokiratba foglalt adásvételi szerzodés esetén a közjegyzot a közjegyzoi díjszabásról szóló 14/1991.(XI.26.) IM. rendeletben meghatározott mértéku munkadíj illeti meg. Az ügyvédi megbízási díj mértékérol a hatályos jogszabályok nem rendelkeznek, az ügyvédekrol szóló 1998. évi XI. törvény értelmében a megbízási díj a megbízó és az ügyvéd közötti szabad megállapodás tárgya. A gyakorlatban az ügyvédek közremuködésükért általában a vételár %-ában meghatározott díjat számítanak fel, ennek mértéke - az egységes szabályozás hiányában - igen változó.

Az adásvételi szerzodés tartalmában, a szerzodéses feltételekben a felek szabadon állapodnak meg, azonban a jogi szabályozás meghatároz néhány kötelezo tartalmi elemet, illetve eloír bizonyos alaki követelményeket. A Polgári Törvénykönyv idevonatkozó rendelkezései szerint az adásvételi szerzodésnek lényeges tartalmi eleme a feleknek, a szerzodés tárgyának, a vételárnak, valamint a tulajdon átruházására irányuló szándéknak a megjelölése, illetve kinyilvánítása. Alaki követelmény, hogy az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerzodést minden esetben írásba kell foglalni. Viszonylag új, 2001. január 1-tol élo szabály, hogy ingatlan-nyilvántartásba történo bejegyzés alapjául csak olyan adásvételi szerzodés szolgálhat, amelynek - a szerzodo felek és a közremuködo ügyvéd vagy közjegyzo - valamennyi oldalát aláírták, ill. ellenjegyezték.

A szerzodo felek a végleges adásvételi szerzodés megkötését megelozoen egymással eloszerzodést köthetnek, melyben kötelezettséget vállalnak arra, hogy egy késobbi idopontban egymással az eloszerzodésben foglalt feltételekkel végleges szerzodést kötnek. Az eloszerzodés kötése akkor célszeru, ha a felek a szerzodés végleges tartalmát még nem tudják pontosan meghatározni (pl. épülo társasházi lakásra kötnek adásvételi szerzodést), de biztosítani akarják, hogy a szerzodés az általuk meghatározott idopontig létrejöjjön.

A vevo az adásvételi szerzodés megkötésekor a kötelezettségvállalása jeléül foglalót adhat. (Foglalót eloszerzodés esetén is lehet adni.) A foglalót a szerzodéskötéssel egyidejuleg ténylegesen át kell adni, a szerzodésben pedig egyértelmuen rögzíteni kell, hogy az átadott dolgot vagy pénzösszeget a felek foglalónak tekintik. A foglaló adásának a szerzodés meghiúsulása esetén van jelentosége. Ha ugyanis a szerzodésben foglaltak teljesülnek, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani. Pl.: adásvételi szerzodés megkötésekor átadott foglaló, a szerzodés teljesítése esetén a vételárba beszámít. (Az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerzodést akkor tekinthetjük teljesítettnek, ha a vételárat a vevo teljes mértékben kiegyenlítette, és vevo az ingatlanon tulajdonjogot szerzett.) A szerzodés teljesítésének meghiúsulása esetén a meghiúsulásért felelos fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszafizetni. Ha pl.: az eladó az adásvételi szerzodéstol eláll, mert jobb vételi ajánlatot kapott, akkor a vevo által adott foglaló kétszeresét köteles visszafizetni. Ha a szerzodéskötést követoen a vevo gondolja meg magát és úgy dönt, hogy az ingatlant mégsem kívánja megvásárolni, akkor az adott foglalót elveszíti.