A nyugati országokhoz hasonlóan hazánkban is egyre többen igénylik s tudják megfizetni a klímatizálást. A lakóépületek komfortjához ma már hozzátartozik a kellemes homérséklet a tikkasztó nyári idoszakban is. Egyes vélemények szerint a lakás klimatizálásra alkalmas osztott rendszeru klímakészülék már a háztartási kisgép kategóriába tartozik, azonban ahhoz , hogy a berendezés problémamentesen muködjön ,s ellássa funkcióját mindenképpen érdemes a szakember tanácsára hagyatkozni, s a szerelést is hutorendszerekben jártas cégre bízni.

A légtér hutésének elve alapvetoen megegyezik a hutogépek muködési elvével. A villanymotor által hajtott kompresszor összesuríti a hutoközeget a kondenzátorba, ekkor ez folyékony halmazállapotba kerül. Ezt követoen egy kapilláris csövön keresztül a hutoközeg az elpárologtatóba jut ahol a megnövekedett térfogat hatására a nyomás lecsökken s a folyékony halmazállapotú közeg felforr s gáz halmazállapotba jutva a környezettol hot von el. Majd a kompresszor ismét folyékonnyá suríti , így a körfolyamat bezárul. A hutoközegek forráspontja ált.

Az egyszerubb rendszerek csak a légállapot egy paraméterét a homérsékletet tudják befolyásolni, igaz a hutofelületen lecsapódó pára által a levegot szárítják, míg a bonyolultabb összetettebb rendszerek a homérséklet mellett a levego relatív páratartalmát és a levego tisztaságát is szabályozzák. Az egyes típusok:

• Mobilklímák: kisebb helyiségek idoszakos hutését végzi az aktuálisan huteni kívánt helyiségbe helyezve. Elsosorban hálószobák hutésére ajánlott, a hálószobák levegojének lehutése után éjszakára kikapcsolása javasolt a zaj miatt. Mindig meg kell oldani a meleg levego kivezetését, erre egy flexibilis cso szolgál, melyet általában az ablakon át vezetnek ki.
• Ablakklímák: az ablakra felszerelt szerkezetek egy része a belso térbe míg másik része az ablakon kívülre esik. A fokozott zajszint miatt elsosorban muhelyek esetében javasolható a használatuk. A tömegesen elhelyezett ablakklímák nagymértékben rontják a város összképét.
  
• Osztott rendszeru ( split ) klímák esetében elválik térben egymástól az elpárologtató (huto, a ventilátor, a légszuro) és a kültéri egység ( kompresszor, kondenzátor). A két egységet egymással a hutoközeget szállító vezetékek és elektromos vezérlo kábelek kötik össze. Meglévo épületek kiválasztott helyiségeinek ( hiszen nem minden helyiségben szükségszeru a hutés pl. fürdo , WC, ) légkondicionálására vitathatatlanul a splitklíma a legalkalmasabb. A zajszint, a megjelenés, a szerelhetoség, a kezelhetoség és a költségek azok a szempontok melyek figyelembevételével kell az igényeket kielégíteni. A helyiségek hutési igényének helyes meghatározása - az alulméretezés rendszerint teljes sikertelenséghez vezet - alapkövetelmény, de még nem jelent teljes sikert. A beltéri egység fajtájának - oldalfali, mennyezet, álmennyezeti, parapetes - kiválasztása ugyanis a rendelkezésre álló villamos energia, a helyiségek méretei, és a belsoépítészeti tulajdonságok határozzák meg. Fontos ügyelni arra, hogy a hutött levego milyen szögben s milyen magasságban kerül befújásra, hiszen egyes esetekben elviselhetetlen lehet a hideg áramló levego. Az osztott rendszeru klímakészülékeket az egy kültéri egységre csatlakoztatható beltéri egységek száma valamint a beltéri egységek fajtája alapján csoportosíthatjuk. Amennyiben egy beltéri egység csatlakozik a kültéri egységhez mono , amennyiben több úgy multisplit rendszerrol beszélünk. A kialakítást , elhelyezést alapul véve a következo készülékeket különböztetjük meg:
  • Parapet klíma: ez a padlóra vagy mellvéd magasságban a falra szerelendo. Nem igényel belsoépítészeti burkolatot mivel esztétikus muanyag vagy fémburkolattal készül. A levegot felfelé fújja ki, és a homlokzaton vagy alul szívja be. Egy külön idomdarab szükséges a frisslevego hozzávezetéséhez mely lemezbol készül. A készülék a rajta elhelyezett kezelokkel illetve a vele vezetékkel összekötött vagy infra sugárral muködo távvezérlovel szabályozható.
  • Fali klíma: mely 1,5-2,5 méter magasságban a falra kerül felszerelésre. Burkolattal készülnek s a levegot lefelé fújják ki.
    
  • Mennyezeti klíma: közvetlenül a mennyezet alá, arra felerosítve kerül felszerelésre. Burkolattal készülnek, a levegot elore illetve lefelé fújják ki, ez kézi vagy automata állítású lamellákkal irányítható. Mivel a készülék kézzel nem elérheto vezérlése vezetékes illetve infra távirányítóval lehetséges.
    
  • Kazettás klíma: az álmennyezet terében kerül elhelyezésre, mérete pontosan megfelel a szabványos álmennyezet kazetta méretének . Kb. 20 mm a mélysége az álmennyezet síjától. Muködtetésük távirányítóval történik.
  • Mennyezeti légkezelo: az álmennyezeti légtérben kerül elhelyezésre, az álmennyezet síkjába kerül az elszívó és a befúvó idom. Maga a szerkezet nem látható így burkolat nélkül készül. Távirányítóval muködtetheto.
  • Mobil klíma: ennek két fajtája ismert. Az egyiknél a hutokompresszort és a kondenzátort is beépítik ezt kompakt készüléknek hívják. A kondenzátortól felmelegedett levegot rugalmas tömlon keresztül vezetjük a külso térbe. A készülék helye szabadon választható , amikor a kondenzátor egységet a belso hordozható készüléket hajlékony hutoközeg-vezetékkel van össze kötve. A csovezeték gyorscsatlakozóval kapcsolható a készülékhez. Távkapcsolóval vagy a rajtuk lévo kapcsolókkal muködtethetok.

A multisplit rendszerek egy különleges fajtája a VRV rendszeru készülék, amelynél a legtöbbször két kompresszort tartalmazó kültéri egységre 8-10 beltéri egység csatlakoztatható. Az elektronikus adagolószeleppel felszerelt beltéri egységek egymástól függetlenül különbözo homérsékleten üzemelhetnek eltéro homérsékletu helyiségekben.

A leggyakrabban az oldalfalra szerelheto beltéri egységet alkalmazzák. A padlóra állítható valamint a mennyezeti beltéri egységet foként a nagyobb hutoteljesítményt igénylo, technológiai célú klimatizálás esetében használják. Az álmennyezetbe szerelheto beltéri egységu kiviteleknél többirányba kifúvó panelt alkalmaznak, mely lehetové teszi az egyenletesebb légelosztást és homérséklet-rétegzodést tesz lehetové. Ezen típusok általában a frisslevego szállító lég csatornaággal is összekapcsolhatók

Az osztott rendszeru klímakészülékek általában kétpontos szabályozásúak.( be ill. kikapcsolt állapot) A korszerubb rendszereknél egy a villanymotor fordulatszámát fokozatmentesen változtató elektronikával a hutoteljesítmény változtathatható. Az infrás távirányítóval a felhasználó beállíthatja a ventilátor fordulatszámát, a befúvás irányát, valamint lehetoség van a 24 órás programozásra is.

Vannak olyan osztott rendszeru berendezések is melyek alkalmasak a hutofolyamat megfordításával futésre is.( un. Hoszivattyús rendszer ). Ekkor egy olyan fordított hutofolyamat megy végbe, melynél a kondenzátor és az elpárologtató szerepe felcserélodik s így képes a belso tér futésére. Ez a futés általában csak az átmeneti idoszakokban alkalmazható hiszen a külso homérséklet csökkenésével a futoteljesítmény csökken.

Folyadékhutok

Amennyiben a hutést és a futést egyazon rendszerrel szeretnénk megoldani akkor erre a folyadékhutos rendszerek kínálnak megoldást. Ezen rendszereknél a hagyományos radiátor szerepét egy ventillátorral egybeépített hocserélo veszi át. Angol elnevezése fan coil ventillátor hocserélot jelent. A helység levegojét a ventillátorral áramoltatjuk a hocserélon keresztül, melynek felülete a csövekre erosített bordákkal a hagyományos radiátor felület többszöröse. A nagy hocserélo felületnek és a ventillátornak köszönhetoen a berendezés hutésre is alkalmas amennyiben hideg vizet keringetünk rajta keresztül. A hagyományos radiátorok nem alkalmasak hutésre hiszen nem elegendo a hocserélo felületük. A felületi hoközlés függ a hoátadási tényezotol, a felület nagyságától valamint a homérséklet különbségtol ( mely a hoátadó felület és a környezet homérsékletének különbsége) Míg futésnél akár 90 fokos víz is keringetheto a rendszeren ekkor a hokülönbség kb.70 fok, addig a hutés esetében 5 fokos víz esetében is a hokülönbség kb 20 fok. Így értheto , hogy miért szükséges jóval nagyobb felület a hutéshez. A rendszer tervezésekor a kedvezotlenebb esetre vagyis a hutésre kell méretezni. A csak futésre való alkalmazás esetén a fan coil drágább a hagyományos radiátornál azonban jóval többre is képes, hiszen a felfutés gyorsabb. Alkalmazásuk valójában ott célszeru ahol a hutést is meg kell oldani. Hutés esetében a rendszert ki kell egészíteni egy folyadékhutovel amely a hideg vizet szolgáltatja. Fan coil-ok készülnek két- oll. négycsöves kivitelben.

A kétcsöves rendszer esetén a hutovíz ugyanazon csopárban kering , melyben a futovíz, s szezonálisan kell a hoközpontban kiválasztani a hutési vagy a futési üzemmódot.

A négycsöves változatnál külön rendszert ( csopárt ) kell kiépíteni a meleg és a hidegvíznek. A fan coil ez esetben két hocserélot tartalmaz. A négycsöves rendszer elonye hogy automatikusan , az igényeknek megfeleloen tud huteni vagy futeni az átálláshoz nincs szükség beavatkozásra. A fan coil -os futés nagy elonye hogy beépített termosztáttal az egyes helyiségek igényeinek megfelelo homérséklet egyenletesen biztosítható. A folyadékhuto csakúgy elengedhetetlen eleme a hutokörnek , mint a kazán a futokörnek. A folyadékhutok felépítése a falikazánokhoz hasonló. Egy beltéri és egy kültéri egységbol áll. A kültéri egység semmiben nem különbözik a split rendszerek kültéri egységétol. A beltéri egység tartalmazza a szükséges kiegészíto elemeket is ( tágulási tartály, puffertartály, légteleníto, ). Itt található a téli- nyári üzemmód kapcsoló is. Elonye az osztott rendszeru klímakészülékkel szemben , hogy függetlenül a helyiségek számától csak egy kültéri egységre van szükség. Lényeges a rendszer kiépítésénél , hogy a hutovizet szállító csöveket hoszigetelni kell, hogy pára ne csapódjon ki rajtuk.

Teljes futési és hutési rendszer kiépítésénél a bekerülési költségeket vizsgálva már kedvezobb lehet a folyadékhutos rendszer kiépítése.

A kültéri egység elhelyezése: A kültéri egységet lehetoleg az északi árnyékos jól átszelloztetheto helyre kell szerelni. A muszaki leírás megadja az egyes típusokhoz a beltéri és a kültéri egység maximális távolságát . Amennyiben a kültéri egység magasabb helyre kerül mint a beltéri szükséges egy olajzsák alkalmazása mely megakadályozza a kompresszor olajának elhordását. A szükséges teljesítmény meghatározását bízzuk szakemberre, hiszen a légtérfogaton túl más paraméterek is befolyásolhatják a helyiség homérsékletét. Érdemes gondolni az esetleges külso árnyékolásra is hiszen így csökkenthetok a hutési költségek.

Az oldalt támogatja az európai áruszállítás információs központja a www. TRANSPORT infocenter.com