Ho és hangszigetelések

Két fo csoportja van

• természetesen eloforduló anyagok
• mesterségesen gyártott anyagok

Megfeleloségi követelmények:

Hoszigetelési képességét az anyagnak a minél kisebb hovezetés adja. Hatásos hoszigetelo anyagnak az építoiparban a 0,1 W/(m.K)-nél kisebb hovezeto képességu anyagokat tekintjük. Az anyagok hovezetési tényezoje a pórustérfogaton kívül az anyag kémiai összetételétol, fizikai és ásványi felépítésétol is függ. Azonos testsuruség esetén a szervetlen anyagok hovezetése nagyobb, mint a szerveseké. A kristályszerkezetu növeli az amorf szerkezetu pedig csökkenti a hovezetési tényezot.

Fontos követelmény, hogy a hoszigetelo anyag álljon ellen az idojárási viszonyoknak a használati biztonságnak feleljen meg, továbbá legyen rovar és rágcsáló álló, álljon ellen a gombáknak, a korhadásnak, és legyen korrozió álló, környezetében ne okozzon károkat. Álljon ellen a tuzvédelmi követelményeknek, legyen önkioltó. Csapadékvíz-hatásoknak és párahatásoknak legyen ellenálló, légköri nedvességgel szemben legyen közömbös, rendelkezzen páradiffuzó képességgel, és ne legyen zsugorodásra hajlamos.

Lépés hanggátlásnál fontos, hogy a padlóburkolat és a padlóburkolattal érintkezo térelhatároló falak ne érintkezzenek, így megszunik a lépéshang átadása a teherhordó szerkezetre ami kevésbé jó hangszigetelo.

Szervetlen hoszigetelok:

• Azbeszt rost és származékai.
• Ásványi gyapot kozetgyapot és származékai.
• Üveggyapot és származékai.
• Habüveg.
• Duzzasztott perlit és perlit-termékek.
• Kovaföld és termékei.
• Kaolingyapot és kvarcüveg. ( tuzálló szilikát szálak)

Szerves hoszigetelok:

• Parafa és parafaszármazékok.
• Farost és farost lemezek.
• Növényi rostok: ( HERAKLIT termékek)
• Mezogazdasági hulladékok. (pl. szalma, törek, pelyva)
• Növényi rostok és hulladékok: len, kender, sisal, nád,

Szintetikus:

• polisztirol habok.
• poliuretánhabok.
• fenol-formaldehid-habok.
• karbamid-formaldehidhabok.
• polivinilklorid vagy PVC habok.

Vízhatás elleni szigetelések

A talajban, talajközelben és a tetoszerkezeteknél kell biztosítani.

A talajban ill. a talajközelben megkülönböztetünk:

• talajvízhatás elleni
• talajnedvesség elleni
• talajpára elleni szigeteléseket

A felsorolt hatásokat bitumen lemezekkel lehet megoldani a lényege az, hogy a vízlezárás útja folyamatos és tartós legyen. Amennyiben kis résnyi hiba van akár egy gombostu fejnyi akkor ott víz, megtalálja a maga utját és elhatalmasodva falszerkezetekben kapilláris úton akár még 10 m-re, elhatolhat. A védekezés ellene így már utólag igen költséges.

A szigetelések készítésénél két fo mód van az építéskori, ami a legelonyösebb és van az utólagos szigetelések technológiája. (ennek is számtalan fajtája van: réselés, fémlemez szigetelés, szakaszos bontással járó szigetelés, injektálásos fajta, azaz vegyszeres, elektromos, érdekességként jegyzem meg, hogy elektromos szigetelés Zala Megyében a Türjei

templomnál készült, falmelletti drenage csoszigetelés, pl. Novai Templom, Zalaegerszegen az Iparosok háza stb.)

Tetozeten:

Lapostetok esetében bitumen lemezek készülnek, van öntött kivitel is.

Magastetok esetében a hagyományos zsindely fedések, elterjedt a fémlemez héjalás is, és a bitumen zsindelyes és a bitumen hullámlemezes megoldások.

Van héjalás rekonstrukció amikor a régi héjalás anyaga pl. szabványpala teton marad és erre teszik a bitumen zsindelyeket, hullámlemezeket vagy bitumen szigetelo lemezt.

Az oldalt támogatja az európai áruszállítás információs központja a www. TRANSPORT infocenter.com